A nonprofit szektor jogi környezete

Célunk a jogi tájékozottság elősegítése, ezért igyekszünk minél több témát kifejteni

Kérdéseiteket ebben a témakörben is várjuk

Számos törvény tartalmazza a nonprofit szervezetekre érvényes szabályokat.

Első és legfontosabb az 1989-ben elkészült Egyesülési jogról szóló törvény,

1989. II. tv. (röviden: Etv.), amely a szervezeti szabályozást tartalmazza. Fő szempont, hogy az egyesülési jog mindenkit megillet. E jog gyakorlását csak szűk körben korlátozza a joganyag. Például: társadalmi szervezet tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére.

Másik meghatározó törvényünk az 1997-ben megalkotott Közhasznúságról, annak meghatározásáról szóló törvény: 1997. évi CLVI. törvény (röviden: Ksztv.)

További meghatározó joganyag az ún. 1%-os törvény (1996. CXXVI. Tv.). ,

az új Polgári Törvénykönyv (2009. évi CXX. Törvény), amelynek 2010. május 1.-től hatályba lépő rendelkezései az alapítványokkal kapcsolatos számos újdonságot tartalmaznak.

A nonprofit szervezetekre vonatkozó paragrafusai születtek az Szja. törvénynek is (1995.évi CXVII tv. 1. számú melléklet 3.2. pontja).

Számos rendelet született a nyilvántartásba-vételi követelményekről, az önkéntességről és így tovább.

{jcomments on}

Kik lehetnek a társadalmi szervezetek tagjai?

Magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek is tagjaivá válhatnak a társadalmi szervezetnek.

Az alapítás és szervezés kérdései

A társadalmi szervezet létrehozásához legalább 10 alapító tag szükséges, akik kimondják a szervezet megalapítását és megválasztják az ügyintéző és képviseleti szerveket. A társadalmi szervezet legfőbb szerve az alapszabály rendelkezése szerint lehet a tagok összessége, vagy egy választott testület. Ezt a szervet időközönként össze kell hívni.

A nyilvántartásba-vétel szabályai

Az alakuló közgyűlést követően a társadalmi szervezet képviselője köteles az illetékes megyei bíróságtól kérni a szervezet nyilvántartásba-vételét.

A kérelem benyújtásához szükséges dokumentumok:

• Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve
• Az ott készült jelenléti ív (eredeti példány)
• Az alapszabály
• Az ügyintéző és képviseleti szerv tagjának a tagság elfogadása és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata

A bíróság a nyilvántartásba-vételről a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül határoz.

A tagsággal összefüggő jogok és kötelezettségek

A társadalmi szervezet tagjának joga van részt venni a szervezet cél szerinti tevékenységében és eleget kell tennie az alapszabályban megfogalmazott kötelezettségeknek.

Működése felett a felügyeletet az illetékes ügyészség gyakorolja. Az ügyész jogosulta szervezetnél vizsgálatot tartani, a szervezet irataiba betekinteni, felvilágosítást kérni.

A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

A létesítő okirat

Ahhoz, hogy egy társadalmi szervezet jogképessé váljon, nyilvántartásba kell venni. A jogi személy létrejöttének egyik alapfeltétele a létesítő okirat elfogadása.

Ennek kötelező tartalmi elemi:

• A jogi személy neve, székhelye, célja, fő tevékenysége
• A jogi személy első képviselőjének, illetve ügyintéző szerve első tagjainak neve, lakhelye

A közhasznúság kérdése

A közhasznúság kulcsfogalma a nonprofit jognak. Kiemelkedő szerepe a nonprofit szektor életében 1998. január 1.-től, a Közhasznú szervezetekről szóló törvény hatálybalépése óta van.

Ez a nonprofit törvényként is emlegetett jogszabály, amelynek alapvető céljai a következők:

• meghatározza a közhasznú szervezetek típusait,
• a közhasznú jogállás megszerzésének és megszűnésének feltételeit,
• a működés és gazdálkodás rendjét,
• a nyilvántartás és beszámolás szabályait,
• valamint a törvényességi felügyeletre vonatkozó szabályokat

A nyilvántartásba-vétel szabályai:

A kérelmet általában ugyanahhoz a szervhez kell benyújtani, mint az egyéb nyilvántartásba-vételt.

A kérelemben azonban meg kell jelölni, hogy a szervezet a közhasznú, vagy a kiemelkedően közhasznú fokozatot kívánja elérni.

A közhasznú szervezet létesítő okiratának (alapító okirat, alapszabály) a kötelező (a fentiekben tárgyalt) elemeken túl a következőket kell tartalmaznia:

• Milyen a Ksztv.-ben meghatározott tevékenységet folytat.
• Nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásból.
• Vállalkozási tevékenységet, csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében végez.
• A gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, hanem az alapszabályában meghatározott tevékenységre fordítja
• Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat
• A képviselettel megbízott szerv, milyen gyakran ülésezik, milyen a határozathozatali rend.
• Melyek a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozószabályok.
• Melyek az éves beszámoló jóváhagyásával összefüggő kérdések.

Egyes közhasznú tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

• Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
• Kulturális tevékenység
• A kulturális örökség megóvása
• A társadalmi esélyegyenlőség elősegítése